Az utóbbi években számos tudományos bizonyíték született arra vonatkozóan, hogy a magas vérnyomás egyik legfontosabb kockázati tényezője a túlzott sóbevitel. A sófogyasztás mértéke és a vérnyomás között bizonyítottan pozitív összefüggés van mindkét nemnél, minden életkorban. Ez a kapcsolat mind normál, mind magas vérnyomással rendelkezőknél kimutatható.
Az INTERSALT (1988) tanulmányban 32 ország vett részt, összesen több mint 10 000 fővel (20-59 évesek). A sóbevitel szoros kapcsolatban volt a szisztolés és diasztolés vérnyomással mindkét nem esetében. Az angliai NDNS (National Diet and Nutrition Survey, 1997) vizsgálatban 4-18 éves gyerekek körében szintén megerősítették a sóbevitel és a szisztolés vérnyomás közötti összefüggést. Egy nemrégiben megjelent elemzés pedig alátámasztotta a sófogyasztás és a vérnyomás közötti dózis-függő kapcsolatot magas és normál vérnyomással rendelkező személyek esetében egyaránt. Ez azt jelenti, hogy minél nagyobb a sóbevitel, annál jobban emeli a vérnyomást.
A magas vérnyomás Magyarországon népbetegség.
A magas vérnyomás több mint 2 és fél millió embert érint ma Magyarországon. A hypertonia (magas vérnyomás betegség) a szív- és érrendszeri (ún. kardiovaszkuláris) betegségek fő kockázati tényezője. A magyar lakosság megbetegedési és halálozási statisztikáiban kiemelt jelentőséggel bírnak kardiovaszkuláris betegségek, melyek az összhalálozás közel feléért felelősek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megállapítása szerint az agyvérzések 62%-nak, illetve a szívkoszorúér-betegségek 49%-nak hátterében a magas vérnyomás áll.
A magas sóbevitel önállóan is növeli a szív- és érrendszeri (ún. kardiovaszkuláris) betegségek kockázatát.
Mindemellett a magas sóbevitel önmagában növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát. A NHANES elemzések (USA 1976-80; 1988-1994) alátámasztották, hogy a túlzott sóbevitel a szív- és érrendszeri betegség okozta halálozás önálló kockázati tényezője. Egy 2001-ben publikált tanulmány szerint a vizelettel ürített só és a kardiovaszkuláris halálozás erősen összefügg. Az eredmények szerint a magas sóbevitel előre jelezte a halálozást és a szívbetegség kockázatát a szívbetegség egyéb rizikófaktoraitól - beleértve a magas vérnyomást is – függetlenül.
A magas sóbevitel egyéb betegségeket is okozhat.
A legfrissebb kutatások szerint a magas sófogyasztás további betegségek kockázati tényezője lehet, mint például a gyomorrák, csontritkulás (osteoporosis), vesebetegség, bal kamrai szívizom megvastagodás (hypertrophia) és a cukorbetegség (diabetes).
A sóbevitel csökkentésével eredményesen csökkenthető a vérnyomás.
Számos tanulmány igazolta, hogy a sóbevitel mérséklése eredményesen csökkenti a magas vérnyomás, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.
Nem meglepő, hogy a hypertonia betegség kezelésének egyik alapja a csökkentett sóbevitel. A vérnyomás 2-8 Hgmm-es csökkenése révén a stroke okozta halálozásban 24%-os, szívkoszorúér-betegségek következtében kialakuló halálozásban 18%-os kockázatcsökkenés figyelhető meg.
A sikeres beavatkozások egyik kiemelkedő példája a ’70-es években Finnországban elindult ún. Észak Karélia Projekt, ahol az átfogó, több szektort magába foglaló intézkedések következtében jelentősen csökkent a táplálkozásfüggő megbetegedések aránya (táblázat).
|
Esetszám 100 000 főre vonatkoztatva 1970-ben |
Változás 1970-1995. között |
Összes eset |
1 509 |
-49 % |
Kardiovaszkuláris halálozás |
855 |
-68 % |
Koszorúér betegség |
672 |
-73 % |
Összes daganatos megbetegedés |
271 |
-44 % |
Ez a sikeres beavatkozás jó példa arra, hogy a lakossági sófogyasztás csökkentésén alapuló, minél fiatalabb korban elkezdett megelőzési stratégia képes a vérnyomás csökkentésére, jelentősen hozzájárulva ezzel a mostani és a következő generáció egészségének javulásához.
A só egészségre gyakorolt hatásairól bővebben olvashat az alábbi szakirodalmakban:
1. Barna I. Gondolat és valóság. Hipertónia körkép Dr. med.habil. Barna Istvántól. IME 2009. november; VIII. évf. 9. szám
2. World Health Organization. World Health Report 2002 reducing risks, promoting healthy life. 2002
3. He FJ, MacGregor GA. A comprehensive review on salt and health and current experience of worldwide salt reduction programmes. Journal of Human Hipertension. 2009; 23: 363-384
4. Intersalt Cooperative Research Group. Intersalt: an international study of electrolyte excretion and blood pressure: results for 24-hour urinary sodium and potassium excretion. BMJ 1988; 297:319-328
5. Gregory J, Lowe S. National Diet and Nutrition Survey (NDNS): Young people aged 4–18 years. London: The Stationery Office, 2000.
6. He FJ, MacGregor GA: Effect of modest salt reduction on blood pressure: a meta-analysis of randomized tirals.Implications for public healths. J Hum Hypertens. 2002; 16:761-770.
7. Cohen HW, Hailpern SM, Fang J, Alderman MH. Sodium intake and mortality in the NHANES II follow up study. Am J Med. 2006; 119: 275 e7-14
8. Cohen HW, Hailpern SM, Alderman MH. Sodium intake and mortality follow up in the third national health and nutrition examination survey (NHANES III.). J Gern Intern Med. 2008; 23 (9): 1297-1302.
9. Tuomilehto J, Jousilahti P, Rastenyte D, Moltchanov V, Tanskanen A, Pietinen P, Nissinen A. Urinary sodium excretion and cardiovascular mortality in Finland: a prospective study. Lancet Vol 357; March 17, 2001
10. Scientific Advisory Committee on Nutrition (SACN) Salt and Health The Stationery Office: Norwich (2003)
11. Puska P. Successful prevention of noncommunicable diseases: 25 year experiences with North Karelia project in Finland. Pub. Health Med. 2002; 4:5-7 elérhető: http://www.ktl.fi/attachments/english/organization/ppuska/northkareliaprojectarticle.pdf
12. World Health Organization. Diet, nutrition and the prevention of chronic
diseases. Report of a Joint WHO/FAO Expert Consultation. Geneva, World
Health Organization, 2003
16. European Food Safety Authority. Opinion of the Scientific Panel on Dietetic products, Nutrition and Allergies on a request from the Commission realted to the Tolerable Upper Intake Level of Sodium. Adopted on 21 April 2005
23. World Health Organization. Global Strategy on Diet, Physical Activity and Health. 2004. elérhető: http://www.who.int/dietphysicalactivity/strategy/eb11344/strategy_english_web.pdf
24. World Health Organization Europe. WHO European Action Plan for Food and Nutrition Policy 2007-2012. 2008. elérhető: http://www.euro.who.int/Document/E91153.pdf
25. Commission of the European Communities. White paper on A Strategy for on Nutrition, Overweight and Obesity related health issues. Brussels, 30.5.2007; COM 279 final. elérhető:
http://ec.europa.eu/health/ph_determinants/life_style/nutrition/documents/nutrition_wp_en.pdf
